Magnézium-malát VS. magnézium-citrát. Miért érdemes a malátot választani a magnézium vegyületek közül?

Sokat ígérő magnézium készítmények  alacsony hatékonysággal fűszerezve

A nyár végén ideje elkezdeni feltölteni szervezetünk, ha eddig nem tettük meg, vitaminokkal, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal, hiszen az őszi-téli időszakban egyre korábban jelentkeznek az utóbbi években a felsőlégúti fertőzések és influenza vírusfertőzéshez hasonlító tüneteket mutató betegségek. Sejtjeink tápanyag-, mikrotápanyag ellátottsága nagymértékben meghatározza immunrendszerünk teljesítőképességét, immunrendszerünk állapota pedig hatással lesz arra, hogy miként reagálunk majd a környezetünkben megjelenő kórokozókra. 

A vitaminok mellett még mindig kevesen figyelnek oda az ásványi anyagok, legfőképp a magnézium bevitelükre. Számos táplálkozástudományi szakértő véleménye szerint a magnézium a legfontosabb mikrotápanyagok egyike, hiszen sokrétű hatásánál fogva alapvetően meghatározza szervezetünk működését. 

Az étrend-kiegészítő piacon számos magnézium termékkel találkozhatunk. A legtöbb igen kis mennyiségben felszívódó magnézium vegyületet tartalmaz. A nagy szavak és ígéretek mellett sajnos a fogyasztó nem mindig van tisztában azzal, hogy mit is vásárol. Három kritérium szerint érdemes megvizsgálni a magnéziumot tartalmazó termékeket és ezek szerint választani a számunkra legmegfelelőbb készítményt:

• Mennyi a tényleges elemi magnézium (magnézium ion) tartalma?
• Pontosan milyen magnézium vegyületet(eket) tartalmaz, az, illetve azok milyen biohasznosulással rendelkezik(nek)?
• A vegyületet alkotó egyéb komponens, mely a magnéziumhoz kapcsolódik rendelkezik-e egyéb pozitív élettani hatásokkal?

A legelterjedtebb adalék magnézium a magnézium-oxid, melynek 4-5%-a szívódik fel jó esetben, tehát igen gyatra a biohasznosulása. Ennek ellenére vezető magnézium készítmények alkotója, illetve a nagy "kondis, gyúrós" kiegészítők is ezt tartalmazzák, ami elég elkeserítő.

Az oxid mellett a másik igen népszerű a magnézium-citrát. A magnézium-karbonát citromsavval akotott sója. Viszonylag jó a felszívódása, de sokaknak okoz kellemetlen hasmenést, érzékenyebb gyomrúaknál gyomorégést, savas érzést okoz.

Az általam ajánlott magnézium-malátot az oxiddal nincs értelme összehasonlítani, hiszen mérföldekkel jobb a biohasznosulása. A másik legelterjedtebb citráttal viszont érdemes némileg összevetni.

A magnézium-malát esetén a magnézium természetes almasavhoz kapcsolódik. A malát, azaz az almasav önmagában is számos jótékony hatással rendelkezik, leginkább az energiaszint növelésében segíthet belépve a Krebs ciklusba (sejtenergia termelés körfolyamatának része), így sportolók számára is kiváló. [3]

A magnézium-malát nem okoz hasmenést és gyomorégést sem. Nagyon jó a felszívódása és biohasznosulása a oxidhoz, szulfáthoz és a citráthoz képest is, sőt a bőrön keresztül is képes felszívódni a kloridhoz hasonlóan (túlmisztifikált klorid tartalmú magnézium készítmények, krémek, fürdősók kicsit sem jobbak a malátnál).

Kiemelt fontosságú a magnézium optimális bevitele Hazánkban, hiszen egy olyan fejlett államban, mint az USA, a lakosság több, mint fele magnézium hiányban szenved, a táplálékából képtelen a megfelelő mennyiségű magnéziumot biztosítani szervezete számára. [1,2]

Az almasavas magnéziumsó képes a nehézfémek, főként az alumínium kelát formává alakítását elősegíteni, így könnyebben kiürülhet a szervezetünkből. [6-10]

Az egyetlen magnézium vegyület, melyet teszteltek a fibromyalgia okozta fájdalom csökkentésében és eredményesnek bizonyult! [4]

Az almasav elősegíti a gyulladásos folyamatokért felelős C reaktív fehérje szint csökkenését, ezen keresztül csökkentheti a fibromyalgiás fájdalmat és más krónikus gyulladáshoz köthető tüneteket. [5]

Egy egyszerű számítással is kiszámolható, hogy egységnyi mennyiségű magnézium-malát 15,42% elemi magnéziumot tartalmaz, míg ugyanannyi citrát csak 11,39%-ot. A több elemi magnézium és jobb biohasznosulás mellett nem kell számolni semmilyen tápcsatornát érintő mellékhatással vagy kellemetlen érzéssel a magnézium-malát alkalmazásakor! [11]

Magnézium-malát tartalmú kiegészítő felnőttek részére
 

Hivatkozások:

1.     Rosanoff, A., Weaver, C. M., & Rude, R. K. (2012). Suboptimal magnesium status in the United States: Are the health consequences underestimated? Nutrition Reviews, 70(3), 153-164. doi:10.1111/j.1753-4887.2011.00465.x

2.     King, D. E., Mainous III, A. G., & Woolson, M. F. (2005). Dietary magnesium and C-reactive protein levels. Journal of the American College of Nutrition, 24(3), 166-171. doi:10.1080/07315724.2005.10719461

3.     Ryan, M. F. (1991). The Role of Magnesium in Clinical Biochemistry: An Overview. Annals of Clinical Biochemistry: An International Journal of Biochemistry and Laboratory Medicine, 28(1), 19-26. doi:10.1177/000456329102800103

4.     Russell, I. J., et al. (1995). Treatment of fibromyalgia syndrome with Super Malic. The Journal of Rheumatology, 22(5), 953-958. doi:http://europepmc.org/abstract/med/8587088

5.     Abraham, G. E., & Flechas, J. D. (1992). Management of Fibromyalgia: Rationale for the Use of Magnesium and Malic Acid. Journal of Nutritional Medicine, 3(1), 49-59. doi:10.3109/13590849208997961

6.     Masahiro Kawahara and Midori Kato-Negishi, “Link between Aluminum and the Pathogenesis of Alzheimer’s Disease: The Integration of the Aluminum and Amyloid Cascade Hypotheses,” International Journal of Alzheimer’s Disease, vol. 2011, Article ID 276393, 17 pages, 2011. DOI: 10.4061/2011/276393.

7.     Masahiro Kawahara and Midori Kato-Negishi, “Link between Aluminum and the Pathogenesis of Alzheimer’s Disease: The Integration of the Aluminum and Amyloid Cascade Hypotheses,” International Journal of Alzheimer’s Disease, vol. 2011, Article ID 276393, 17 pages, 2011. DOI: 10.4061/2011/276393.

8.     Llobet, J. M., Domingo, J. L., Gómez, M., Tomás, J. M., & Corbella, J. (1987). Acute Toxicity Studies of Aluminium Compounds: Antidotal Efficacy of Several Chelating Agents. Pharmacology & Toxicology, 60(4), 280-283. doi:10.1111/j.1600-0773.1987.tb01752.x

9.     Domingo, J., Gómez, M., Llobet, J., & Corbella, J. (1988). Comparative Effects of Several Chelating Agents on the Toxicity, Distribution and Excretion of Aluminium. Human Toxicology, 7(3), 259-262. doi:10.1177/096032718800700305

10.   Domingo, J., Gómez, M., Llobet, J., & Corbella, J. (1988). Comparative Effects of Several Chelating Agents on the Toxicity, Distribution and Excretion of Aluminium. Human Toxicology, 7(3), 259-262. doi:10.1177/096032718800700305

11.   Walker, A. F., Marakis, G., Christie, S., & Byng, M. (2003). Mg citrate found more bioavailable than other Mg preparations in a randomised, double‐blind study. Magnesium Research, 16(3), 183-191. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14596323

Szeretettel,
Pintér Zoltán